Járműtulajdonosként az utolsó dolog, amit látni akarunk, az a világos narancssárga „Check Engine” fény ég. Ez a riasztás egyik oka lehet a lambdaszonda, vagy más néven oxigén-érzékelő eredménye. Egy másik figyelmeztető jel lehet az autó számítógépén megjelenő üzenet, amely szerint a fűtőáramkör meghibásodott. Amikor megjelenik a Check Engine vagy a fűtőáramkör hibás üzenete, ez azt jelentheti, hogy a lambdaszonda hibás. Természetesen ez azt is jelentheti, hogy járművünk nem működik megfelelően, ami túlzott mértékű károsanyag-kibocsátást eredményez. Bármi legyen is, a jármű javítása a legjobb megoldás annak biztosítására.

 

A lambdaszonda, az 1960-as évek végén fejlesztette ki Dr. Gunter Bauman a Robert Bosch GmbH vállalat számára. Ez az érzékelő egy elektronikus eszköz, amelyet folyadékban vagy gázban lévő oxigén arányos mennyiségének mérésére használnak. Az eredeti oxigénérzékelő kerámia bevonatú cirkónium-oxid és platina felhasználásával készült. A lambdaszonda tömegtermelésre való alkalmassá tétele érdekében síkbeli oxigénérzékelőket fejlesztettek ki. Ezt a korszerűsített érzékelőt az NTK 1990-ben fejlesztette ki a Honda Civic és az Accord számára. 

 

Szinte minden 1980 után gyártott autó lambdaszonda oxigénérzékelővel rendelkezik. A kibocsátás-csökkentő rendszerben található. Működés közben az érzékelő adatokat küld a motorban lévő vezérlőegységnek. Autónkban legalább egy működő szonda érzékelő biztosítja, hogy a motor a legjobb teljesítményen járjon. Ezenkívül ez az érzékelő kordában tartja az emissziót és figyelmeztet, ha a kibocsátás túlzott. 

 

 

A lambdaszondával ellátott autókban legalább egy érzékelő található a katalizátor előtt , valamint az autó kipufogó rendszerében. Az autó oxigénérzékelőinek tényleges száma az évtől, a gyártótól, a modelltől és a motortól függ. A fiatalabb modern járművek többségében azonban két vagy több oxigénérzékelő található. 

 

Ha egy benzinüzemű motor benzint éget, akkor oxigén is jelen van. A motor oxigénje számos tényező eredménye, beleértve a levegő hőmérsékletét, a tengerszint feletti magasságot, a motor hőmérsékletét, a motor terhelését. Az ideális oxigén- és benzinarány 14,7: 1, amely kissé változik a különböző típusú gázoktól függően. Abban az esetben, ha kevesebb oxigén van jelen, az üzemanyag az égés után marad, amelyet dús keveréknek nevezünk. Másrészt, ha több oxigén van jelen, akkor azt szegény keveréknek nevezzük. A dús és a szegény keverékek egyaránt károsak az autóra, valamint a környezetre is. A dús keverék nem égett üzemanyagot eredményez, amely szennyezést okoz. A szegény keverék nitrogén-oxid szennyező anyagokat képez, ami a jármű teljesítményének csökkenéséhez és a motor károsodásához vezethet.

 

Jellemzően a lambdaszonda feszültséget hoz létre egy kémiai reakció miatt, amely a kiegyensúlyozatlan benzin / oxigén arányból származik. A legtöbb gépjármű a szonda feszültsége alapján tudja meghatározni, hogy mennyi üzemanyagot kell a motorba juttatni. Ha az oxigénérzékelő nem működik megfelelően, a motorvezérlő nem tudja meghatározni a levegő / üzemanyag arányt. Ezért a motor kénytelen kitalálni, hogy mennyi benzint használjon, ami szennyezett motort és rosszul működő járművet eredményez.